Az európai párthovatartozások változásai felforgathatják az Európai Parlamentet

A Néppárt továbbra is tartja a vezetést, de mandátumveszteséggel nézhet szembe

A Europe Elects legfrissebb becslése szerint a Néppárté (EPP) marad a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Bár a becslés szerint 32 képviselői helyet veszíthet, a bizottsági elnöki széket megint megszerezheti 185 mandátummal. Úgy tűnik, a pártszövetség iránti elkötelezettségét több alkalommal is kinyilvánító Orbán Viktorral a választásig kesztyűs kézzel fog bánni az EPP, bár több tagja továbbra is az eltávolítását követeli, ami konfliktusokhoz vezethet. Szintén nem segíti a kapcsolatok normalizálódását, hogy az EU állampolgári jogi bizottsága elindította a Magyarországgal szembeni szankciós folyamatot a jogállamiság és a szabadságjogok érvényesülésének kormány általi megnehezítése miatt.

Biztosnak tűnik az S&D második helye

Nem élnek át könnyű napokat a Szocialisták és Demokraták (S&D). Bár úgy tűnik, hogy a szövetség a második legnagyobb erő maradhat az Európai Parlamentben 141 képviselői hellyel, ez az öt évvel korábbi mennyiségnél 48 mandátummal kevesebb. Ez egyrészt a brit Munkáspárt képviselői távozásának tudható be, másrészt viszont a szociáldemokrata pártok Európa-szerte tapasztalt szenvedésének. Utóbbira jó példa Németország, ahol az SPD meglehetősen gyengén szerepelt a legutóbbi választásokon. Pozitívumként kiemelhető, hogy a spanyol szocialista párt új erőre kapott, miután vezetőjét, Pedro Sánchezt választották miniszterelnöknek júniusban; illetve a dán szociáldemokraták is emelkedő pályára álltak a kutatások szerint. A többi ország S&D-tagjainak példát kell venniük ezekről a pártokról, és tanulmányozni, hogyan tudnak erősek maradni ezekben a nehéz időkben.

Továbbra is magasan szárnyal az ALDE

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártjai növelni tudták népszerűségüket Európában, aminek következtében 110 mandátumot szerezhetnek, 42-vel felülmúlva a 2014-es eredményüket. Ez részben a spanyol Ciudadanos, részben pedig a német FDP növekedésének tudható be. Mindent összevetve magabiztosan várhatja a jövő tavaszi választást az ALDE, ugyanakkor még mindig nem tisztázott, hogy mi lesz Emmanuel Macron pártjával, az LREM-mel. Az ALDE akkor is szakadhat, ha Macron új EP-frakciót alapít, de akkor is, ha végül a Guy Verhofstadt vezette szövetséghez csatlakozik.

Súlyos mandátumokat veszíthet az ECR, de felcsillant a remény

A legfrissebb becslés szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjának súlyos veszteségekkel kell szembenéznie, hiszen csak 44 képviselői helyet szerezhet a jelenlegi 73 után. A csökkenés legfőbb oka a Brexit, hiszen a brit konzervatívok képviselői az ECR-frakcióban foglalnak helyet.

Úgy tűnik azonban, hogy a tradicionálisan konzervatív csoport tesz azért, hogy betömje a britek távozása miatt keletkezett lyukat. A napokban bejelentették ugyanis, hogy megszületett az egyezség az ECR és a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) között, amely a konzervatív csoport fellendülését hozhatja, ha az SD jól szerepel a svéd választáson. A lépés miatt azonban sokan kritizálták az ECR-t, azt feltételezve, hogy a jövőben harcosabb euroszkeptikus hangot üthet meg a szövetség.

A GUE/NGL a negyedik lehet, az EFDD eltűnhet

A Europe Elects jóslata szerint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) 58 képviselői helyet szerezve megelőzheti a 44 mandátumos ECR-t, a 49 képviselőt küldő EFDD-t és az 52 széket szerző ENF-et.

A GUE/NGL minden bizonnyal simán veszi az akadályt, ez azonban nem mondható el a Szabadság és Demokrácia Európájáról (EFDD). A jobboldali csoport a létezéséért küzd a 2019-es választáson, de nem a mandátumveszteség, hanem a pártok elvándorlása miatt. A fent említett Svéd Demokraták az ECR-hez csatlakoznak, és úgy tűnik, hogy a csoport többi tagjához képest túlságosan Európa-párti, Luigi Di Maio vezette Ötcsillagos Mozgalom sem illik igazán az EFDD profiljába. A meghatározó pártok távozása azt jelentheti, hogy 2019 után az EFDD-csoportba nem delegál a minimálisan szükséges hét nemzet képviselőket, ez pedig a frakció megszűnését vonja maga után.

Az ENF megmenekül

Marine Le Pen szélsőjobboldali Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) nevű csoportja a becslés szerint 15-tel növeli képviselői számát, és 52 mandátumot szerez a 2014-es 37 után, vagyis megerősödve kerülhet ki a választásból, feltételezve, hogy sikerül hét országból képviselőket szereznie. Amennyiben pedig az EFDD valóban megszűnik, további helyekhez juthat, nem beszélve a legradikálisabb ECR-pártok csatlakozásáról a konzervatív csoport gyenge szereplése esetén. Szintén hozhat a konyhára az olasz Liga, amelynek népszerűsége meredeken ível felfelé az új olasz kormány megalakulása óta.

A G/EFA az EP tagja marad

A Zöldek/Európai Szabad Szövetség (G/EFA) frakciója megmarad, de várhatóan a legkisebb csoport lesz a 2019-es Parlamentben 34 képviselői hellyel, amely 17-tel kevesebb, mint a 2014-es 51. A Zöldek leginkább német tagpártjuk 11 képviselői helyének megtartásában bíznak. Bár jelenleg 13 országból van képviselőjük, tehát a hétországos határt 2019-ben is bizonyosan megugorják, legfőbb céljuk mindössze a veszteségek minimalizálása lehet.